Szókincsbővítés

A szóképzés

A jelen rövid nyelvtani összefoglalónak nem feladata, hogy az izsor nyelv szóképzési eljárásainak teljességét áttekintse.
Az itt következő példák a leggyakoribb képzési módok vázlatos felsorolását adják.
Egyébként az alaktani részekben már többször történt a képzéssel foglalkozó részletesebb kifejtés. Így például a névszók körében a számneveknél a sorszámnevek, törtszámnevek, számhatározószók tekintetében, az igék körében pedig az igenevek tekintetében. Ezeket itt nem ismétlem meg.
Mint számos nyelvben, a szóképzés négy nagy kategóriába csoportosítható.
A forrásszó és az eredményszó tekintetében képezhető:
  1. igéből
    1. ige és
    2. névszó;
  2. névszóból  
    1. ige és
    2. névszó.
Az igenevek és a határozószók a képzés forrásszavaként itt egyaránt a névszók közé sorolódnak.
 
Példák az igéből való igeképzésre:
  1. -tua,-tyä képzővel (főleg visszaható alak)
    ahistaa összenyom ahistua összenyomódik
    hämmentää zavarba hoz    hämmentyä zavarba jön
    kääntää elfordít      kääntyä elfordul
    murtaa eltör murtua eltörik
    muuntaa átalakít     muunttua átalakul
    muuttaa megváltoztat    muuttua megváltozik
     
  2. -ellä képzővel (legtöbbször gyakorító alak)
    ihmetyttää csodálatba ejt    ihmetellä csodálkozik
    istussa leül    istutella ülésezik
    käzittää megért      käzitellä megérint
    nagraa nevet    nagrahella mosolyog
    naksahtaa kattint      naksutella ketyeg
    oottaa vár    ootella várakozik
    sööttää etet      söötellä hízlal
    tilkuttaa csöppen   tilkutella csöpög
    vaihtaa kicserél     vaihella váltakozik
    viiyttää késleltet     viiyttellä tétovázik

 
Példák az igéből való névszóképzésre:

  1. -oz,-öz,-uz,-yz képzővel
    ahnastaa szeret vmit    ahnehuz mohóság
    aikoa szándékozik     aikomuz szándék
    ajatella gondolkodik    ajatuz gondolat
    antaa ad    annoz adag
    epästyä hibázik   epässyz hiba
    haavuttaa megsebesít    haavuttoz sebesülés
    henkittää lélegzik     henkitöz lélegzet
    höökätä támad    höökkähyz támadás
    jättää hagy       jätöz maradék
  2. -miin,-mmiin képzővel
    leipoja süt     leipoimiin sütés
    lukkiia számol     lukomiin számolás
    ommella varr      ompelommiin varrás
    tiitää tud     tiitämiin tudás
    tehhä csinál    tekömiin csinálás
    ujjua úszik    ujumiin úszás
  3. -ja,-jä képzővel
    joossa fut jooksija futó
    keittää főz keittäjä szakács
    ommella varr      ompelija varrónő
    suutia ítél     suutija bíró
    tanccia táncol    tanccija táncos
    tehhä tesz    tekkiijä tettes
    ujjuua úszik ujjuuja úszó
    veejjä visz      veejä fuvaros

 
Példák a nészókból való igeképzésre:

  1. -ia, -iä képzővel
    juur gyökér   juuria gyökerestől kitép
    naagla szög   naaglia kiszögez
    onki horog    onkia horgászik
    pöörä kör    pööriä pörög
    risti kereszt    ristiä megkeresztel
    suksi sí    suksia síel
  2. -tua,-tyä képzővel
    essiine tárgya vminek essiintyä szerepel
    ilma levegő ilmahtua feltűnik
    jää jég jäähtyä kihűl
    mato kígyó maottua tekerőzik
    muu másfajta muuntua átalakul
    märkä nyirkos märäntyä megromlik

 
Példák a névszókból való névszóképzésre:

  1. -z képzővel
    liha hús    lihaz izom
    terä penge     teräz acél
  2. -uz,-yz képzővel
    etähäin távoli     etähäizyz távolság
    ezimeez elöljáró    ezimeehyz elöljáróság
    hiljain csendes     hiljaizuz csendesség
    kalliz értékes    kallehuz kincs
    mussa fekete mussuhuz feketeség
    mykkä néma     mykkyhyz némaság
    nodra hajlékony nodruz hajlékonyság
    näppärä fürge näppäryz fürgeség
  3. -ain,-äin,-in képzővel
    α) melléknevesítés
    auki nyitva     aukinain nyitott
    etähääl távol    etähäin távoli
    irti szabadon    irtonain kötetlen
    jälki nyoma vkinek       jälkimäin következő
    mööhä késő      mööhäin késői
    pöörä kör     pöörähäin kerek
    roosse rozsda     roostiin rozsdás
    syksy ősz (évszak)    syksyin őszi
    öö éjszaka    öin éjszakai

    β) kicsinyítés

    tyttöi leány     tytökkäin leányka
    voonna bárány     voonnain bárányka
  4. -lain,-läin képzővel népnevek
    Ižora Izsorföld ižoralain izsor
    Sooma Finnország soomalain finn
    Vadja Vótföld vadjalain vót
    Venä Oroszország venäläin orosz
  5. -kkoi,-kköi képzővel női funkciók
    ižora izsor ižorakkoi izsor nő
    laulaja énekes laulajakkoi énekesnő
    lättä lett lättäkköi lett nő
    mööjä eladó mööjäkköi eladónő
    poeetta költő poeettakkoi költőnő
    ystävä barát ystäväkköi barátnő

 
A fosztóképzővel igéből és névszóból is képezhetünk melléknevet, de a két esetben a képző hangalakja némileg eltér:

  1. igéből való képzés
    arvata megért arva-matoin érthetetlen
    oottaa vár ootta-matoin váratlan
    taippuua hajlik taipu-matoin rugalmatlan
    tutkia felderít tutki-matoin felderítetlen
    täyttyä megtelik täyty-mätöin elégedetlen
  2. névszóból való képzés
    hammaz fog (rágószerv) hampahi-toin fogatlan
    jalka láb jala-toin lábatlan
    syy bűn syy-töin ártatlan
    uni álom une-toin álmatlan
    vere hiba verehe-töin hibátlan

 

A szóösszetétel

Szóösszetételek vonatkozásában a forrásanyag jóval szerényebb a modern nyelvek szótárainak szókincsénél. Ennek két oka is van.
Az izsor nyelvben még nem zajlott le olyan nyelvújítás, amely a korszerűbb élet kifejezéseit javarészt összetételekkel valósítja meg.
Másrészt egyelőre bizonytalanság tapasztalható abban a tekintetben, hogy például egy gyakori jelzős szerkezet mikor váljon összetétellé.
Érdekesség, hogy az utóbbi tekintetben helyesírási zavar is adódik, az izsor írásban olykor elkerülik a magánhangzóra végződő előtag és a magánhangzóval kezdődő utótag egybeírását, máskor viszont ez nem okoz gondot.

 
                        egybeírt –       
                                          icce||opastaja (önképzés)
                                          ilta||öö (este+éjjel = kora éjszaka)
                                          meccä||eläävä (erdő+élőlény = vadállat)
                                          tijje||akadeemia (tudományos akadémia)
                        különírt –        
                                          maa ilma (föld+lég = világ)
                                          maa ommenat (föld+alma = burgonya)
 
Az izsor is használja a kötőjeles írásmódot összetételek írásakor, de olyan következetes szabály, mint a magyar nyelvben nem állapítható meg.
 
                  ikerszavak –  
                                         enemmän-vähemmän (több-kevesebb)
                                         etez-takaz (előre-hátra)
                                         nippii-nappii (alig-alig)
                                         toin-toizen (egymás)
 
valóságos összetételek kötőjellel írva –
                                         emäin-koira (szukakutya)
                                         issäin-koira (kankutya)
                                         lumi-sae (hó+csapadék = hóesés)
                                         peen-lantain (pici)
                                         suur-lantain (óriási)
                                         vercca-rakko (húgyhólyag)
 
Többszörös összetételek esetében a logikailag indokolt helyen alkalmazza a kötőjelet az izsor helyesírás.
                                         painapää-veicci (nyomás+fej+kés = bicska)
 
A birtokos szerkezetből származó összetétel lehet jelölt, amikor az előtag birtokos esetben áll, de lehet jelöletlen is, amikor az előtag alanyesetű.
                  jelölt –            
                                         ikkunan||pälyz (ablakpárkány)
                                         kalan||marjat (halikra)
                                         morsian||kapiot (kelengye)
                                         tijjon||halu (tudásvágy)
                                         veren||paine (vérnyomás)
 
                  jelöletlen –      
                                         marja||vezi (gyümölcslé)
                                         polvi||pöksyt (térdnadrág)
                                         seinä||pappeeri (fal+papír = tapéta)
                                         vezi||johto (vízvezeték)
 
Egyszerűbb a helyzet a minőségjelzős szerkezetből véglegesedett szóösszetételeknél.
 
                                         pühä||päivä (szent+nap = vasárnap)
                                         suur||pövvy (nagybunda)
                                         vappa||päivä (szabadnap)
 
Az izsor nyelv a férfi (meez) és a nő (nain) szavait utótagként egyes funkciók nemekkel való felruházására is használja. Ha a férfi funkció -meez utótagú, akkor a nőiesítés -kkoi,-kköi képzővel nem történhet!
 
                                         sota||meez (háború+ember = katona)
                                         tijje||nain (tudósnő)
                                         töö||meez (munkás)
                                         töö||nain (munkásnő)
 
Vannak igen gyakori összetételbeli elő-, illetve utótagok, ezeket a másik taggal egybeírjuk.
                  előtag –          
                                         ezi- (elő-)
                                         pää- (fő-)
                                         teko- (mű-)
                                         vasta- (ellen-)
                  utótag –          
                                         -viikkoin (-hetes)
                                         -vootiin (-éves)
 
A különféle összetett számnevek kérdéskörét a névszók alaktani részében már részletesen érintettem, itt nem ismétlem meg.

A szóátvétel

Természetesen az izsorban is megtalálható számos nemzetközi vándorszó.
Például:
                                         centneri (mázsa)
                                         teleffoona (telefon)
                                         tiligramma (távirat)
A leíró nyelvtan pedig például szinte kivétel nélkül használja megfelelően „izsorosodott” alakjukban a latin eredetű szakkifejezéseket.
Például:

circus → cirkuz (cirkusz)
familia → familia (család)
fundamentum → fundamentti (alap)

Az egyébként köznyelvbe átvett idegen kifejezések zöme az orosz nyelvből származik.
Például:
                                         advjorkka (csavarhúzó)
                                         gluhhoi (süket)
                                         praznikka (ünnep)
                                         šuutka (tréfa)
                                         vuraška (tányérsapka)
 
Több szó már az oroszon keresztül érkezett, ám eredetileg egyéb eredetű kifejezés.
Például:
                                         faabrikka (gyár)
                                         škoulu (iskola)
 
Akad nyoma német hatásnak is.
Például:
                                         frouva (hölgy)
                                         herra (úr)