Az igék alaktana

Az igék általában

Az ige egyfelől cselekvést vagy történést, másfelől létezést fejezhet ki. Az igének az izsor nyelvben három neme van: cselekvő, szenvedő és visszaható. Az ige kifejezheti a cselekvés, történés és létezés módját, szemléletét, idejét, számát és személyét. Az igemódok az izsor nyelvben: a kijelentő mód, a feltételes mód és a felszólító mód. Igeszemlélet szerint az izsor igealak lehet: a folyamatos és befejezett érzetű nézőpont mellett konkrétan kezdő nézőpontú is. Az izsor igeidők: a jelen idő, a (többféle) múlt idő és a jövő idő. Az izsor igének két száma van: egyes szám és többes szám. Végül mindkét számban 3-3 személye létezik.
Mint számos nyelvben, az izsorban is kitüntetett szerepet kap a létige („olla”). Egyes igeszemléletek és igeidők kifejezésekor az összetett alakok egyik elemét adja, továbbá az állítmányban szereplő névszót – minden személyben (!) – „igésíti”.
Sok finnugor rokonához hasonlóan az izsor igének az állító mellett a tagadó igével alkotott tagadó-tiltó ragozási sora is teljes.
Az izsor leíró nyelvtanok tizenötféle igetőtípust – egyben ennyi igeragozási típust – különböztetnek meg. Változó tő esetén az adott tő hangalakja nem kötődik következetesen egy-egy módhoz, időhöz vagy számhoz.
Az igék alaktanánál tárgyalom az igeneveket is, mert bár azok átmeneti szófajt képviselnek az ige és a névszó szófajcsoportjai között, egyrészt az igetőből történő sajátos képzésük, másrészt pedig az összetett igealakok létrehozásában meglévő elengedhetetlen funkciójuk miatt a helyüket inkább ebben az alaktani kategóriában találják meg.
Az izsor nyelv nem ismeri a tényleges igekötőt, ezért egy-egy izsor ige jelentése sokszor számos magyar igekötős ige jelentésével is megfeleltethető. Ez a szótári részek belső szófaji arányaira is természetesen hatással van.

A létige

A létige I. infinitivusza, azaz a szótári alapalakja: olla. Az izsor nyelvben a létige ragozása csak kis részben rendhagyó.

 
Kijelentő mód – jelen idő:
 

  esz 1. oo-n (vagyok)
    2. oo-t (vagy)
    3. ono (van)
  tsz 1. oo-mma (vagyunk)
    2. oo-tta (vagytok)
    3. ollaa (vannak)

 
Kijelentő mód – múlt idő:
 

  esz 1. ol-i-n (voltam)
    2. ol-i-t (voltál)
    3. ol-i (volt)
  tsz 1. ol-i-mma (voltunk)
    2. ol-i-tta (voltatok)
    3. ol-t-ii (voltak)

 
Felszólító mód – jelen idő:
 

  esz  2. oo (legyél)
    3. olkaa (legyen)
  tsz  2. olkaa (legyetek)
    3. oltakaa (legyenek)

 

A magyar nyelvhez hasonlóan – amelyben a voltaképpen egy tőről fakadó jelen és múlt idejű „van” és „volt” alakok ragozási sorát a jövő idő kifejezésére egy másik igének („lesz”) a ragozási sora követi – az izsorban a jelen és múlt idejű „olla” ige helyébe jövő időben a „leetä” ige lép.

 
Kijelentő mód – jövő idő:
 

  esz 1. leene-n (leszek)
    2. leene-t (leszel)
    3. leen-öö (lesz)
  tsz 1. leene-mmä  (leszünk)
    2. leene-ttä (lesztek)
    3. leen-ööt (lesznek)

 

A kezdő segédige

Az izsor nyelv segédige révén hozza létre a kezdő igeszemlélet különféle alakjait is.
A jelen és a múlt idejű összetett alakok kifejezésében a kezd, elkezd jelentésű „noissa” ige vesz részt segédigeként. A kezdő igeszemlélet felvételét az is indokolja, hogy ennek a segédigének az összetett igealakban sajátos igenévi kiegészítése van, azaz a ragozási rendszerbe vétele jogos.

 
Kijelentő mód –  jelen idő:
 

  esz 1. noizen (kezdek)
    2. noizet (kezdesz)
    3. noissoo (kezd)
  tsz 1. noizemma (kezdünk)
    2. noizetta (kezdetek)
    3. noissaa (kezdenek)

 
Kijelentő mód – múlt idő:
 

  esz 1. noizin (kezdtem)  
    2. noizit (kezdtél)
    3. noisi (kezdett)
  tsz 1. noizimma (kezdtünk)
    2. noizitta (kezdtetek)
    3. noistii (kezdtek)

 
(Megjegyzés: Az akarást, kényszert, képességet, érzést vagy törekvést jelentő igék az izsor igeragozásban nem töltenek be valóságos segédigei szerepet, ezért például a német nyelvtől eltérően ezek ebben a körben nem jutnak megkülönböztetett szerephez.)
 

A tagadó segédige

A tagadó segédigének nem létezik infinitivusa, de mindkét szám valamennyi személyében van megfelelő alakja, amely azonban az igeidőtől független.
esz 1. en
  2. et
  3. ei
tsz 1. emmä
  2. että
  3. evät

 
 

 
 
 
 
 
 
 
A tagadó segédigének ugyanakkor egyes és többes szám 2. és 3. személyben létezik felszólító módú – ezáltal tiltó – alakja is.
esz 2. elä
  3. elkää
tsz 2. elkää
  3. elkäässe

 
 

 
 
 
 
 
(Megjegyzés: A tagadó segédige „ei” alakja nemcsak az egyes szám 3. személyű igei jelentések tagadására használatos, hanem egyszersmind tagadó módosítószóként a más szófajok által kifejezett jelentésekére is.)

Az egyszerű igealakok

Az igemódot jelölő toldalékok feltételes módban: -iz-(-is-),-izi-, a felszólító módban (a jelöletlen egyes szám 2. személyt kivéve)  -kaa,-kää alakúak.
A tiszta agglutinációnak megfelelő toldaléksorok a kijelentő mód jelen idejében és múlt idejében figyelhetők meg. Mind az egyes, mind a többes számban az 1. és a 2. személyek ragjai azonosak mindkét igeidőben. A 3. személyek ragjai a változatos tőtípusoknak megfelelően sokfélék.
A múlt idő esetében a többes szám 3. személy kivételével következetes az „-i-” időjel is, amely csupán ennél az utóbbi egy személynél változik „-t-” toldalékra.

Kijelentő mód – jelen idő:
 

esz 1. -n
  2. -t
  3. -aa,-ää,-oo,-öö,-uu,-yy,-oi,-öi,-ii,-p  
tsz 1. -mma,-mmä
  2. -tta,-ttä
  3. -aa,-ää,-ta,-tä

 
Kijelentő mód – folyamatos – múlt idő:
 

esz 1. -i-n
  2. -i-t
  3. -i
tsz 1. -i-mma,-i-mmä
  2. -i-tta,-i-ttä
  3. -t-ti

 
Feltételes mód – jelen idő:
 

esz 1. -izi-n,-isizi-n,aizi-n
  2. -is-t,-isiis-t,-ais-t
  3. -iz,-isiiz,-aiz
tsz 1. -izi-mma,-isizi-mma,-aizi-mma
  2. -izi-tta,-isizi-tta,-aizi-ttaa
  3. -taiz,-täiz

 
Felszólító mód – jelen idő:
 

esz 2. -O
  3. -kaa,-kää
tsz 2. -kaa,-kää
  3. -takaa,-täkää

 

A felszólító mód egyes szám második személyű alakját a kijelentő mód jelen idő egyes szám második személyű alak személyragjának elhagyásával kapjuk. A felszólító mód egyes és többes szám első személyű alakjai a sorból hiányoznak, ezeket az izsor nem ismeri, kifejezésükre körülíró formát használ.
Az egyszerű igealak toldalékolása a tehhä (csinál, tesz) ige megfelelő tövein végrehajtva:

 
Kijelentő mód – jelen idő:
 

esz 1. teen (csinálok)
  2. teet (csinálsz)
  3. tekköö (csinál)
tsz 1. teemmä (csinálunk)
  2. teettä (csináltok)
  3. tehhää (csinálnak)

 
Kijelentő mód – folyamatos – múlt idő:
 

esz 1. tein (csináltam)
  2. teit (csináltál)
  3. teki (csinált)
tsz 1. teimmä (csináltunk)
  2. teittä (csináltatok)
  3. tehtii (csináltak)

 
Feltételes mód – jelen idő:
 

esz 1. tekkiizin (csinálnék)
  2. tekkiist (csinálnál)
  3. tekkiiz (csinálna)
tsz 1. tekizimma (csinálnánk)
  2. tekizitta (csinálnátok)
  3. tehtäiz (csinálnának)

 
Felszólító mód – jelen idő:
 

esz 2. tee (csinálj)
  3. tehkää (csináljon)
tsz 2. tehkää (csináljatok)
  3. tehtäkää (csináljanak)

A főnévi igenevek

Az izsor nyelvben kétféle (tulajdonképpeni) főnévi igenév létezik.
Az I. infinitivus alapalakjában a klasszikus értelemben vett főnévi igenév, amelyet pl. az akar, szeret, enged, kell, lehet, szabad stb. jelentésű igék tárgyaként használnak.
Ennek az I. infinitivusi alaknak a toldaléka: -a,-ä,-ta,-tä,-ssa,-ssä
A példaige I. infinitivusa és példa annak lehetséges használatára:

          tehhä = csinálni
          tahon tehhä = csinálni akarok

Az I. infinitivusnak létezik egy további toldalékolt inessivusi alakja is, amely magyarra leginkább határozói igenévvel fordítható.
Ennek az I. infinitivusi alaknak a toldaléka: -eez,-teez,-sseez
Példaigénk esetében:  

          tehheez .= .csinálva

A II. infinitivus alapalakja általában egy összetett igealakban a segédigéhez kapcsolódik, ugyanakkor létezik több névszóesetben ragozott toldalékolt alakja is.
Ennek a II. infinitivusnak a toldaléka: -maa,-mää,-mmaa,-mmää
A példaige II. infinitivusa és példa annak lehetséges használatára:

          tekömää .=. csinálni
          noizen tekömää .= .csinálni kezdek

A II. infinitivus lehetséges továbbtoldalékolása: -mata,-mätä
Az ilyen alakú infinitivus voltaképpen fosztóképzős határozói alak.
Példaigénk esetében:

          tekömätä .=. csinálatlanul

A II. infinitivusnak vannak további határozós esetekben toldalékolt lehetséges alakjai.
Magyarra fordítani ezeket a leggyakrabban hely- vagy időhatározói mellékmondattal (esetleg szószerkezettel) tudjuk:
eset   toldalék igenévi alak jelentés kb.
in   -maaz,-määz tekömääz (akkor) csinál...(-ván)
el   -mast,-mäst tekömäst (ahol) csinál...(-va)

A melléknévi igenevek

A melléknévi igeneveknek két fajtája van az izsor nyelvben, létezik folyamatos melléknévi igenév és befejezett melléknévi igenév. Továbbá mindkét fajtának két válfaja van, egy cselekvő és egy szenvedő.
Az izsor cselekvő folyamatos melléknévi igenév gyakorlatilag teljesen megfelel a magyar -ó,-ő képzős jelen idejű (vagy folyamatos) melléknévi igenévnek, és a nyelvi rendszeren belüli szerepe és sorsa is nagyon hasonló azéhoz.
Az izsor nyelvben a cselekvő folyamatos melléknévi igenév képzője (II. infinitivusi tőből): -va,-vä
Az általa létrejött új szó (névszóként ragozható):

          tekköövä..=..csináló (aki csinál)

Az izsor nyelvben a szenvedő folyamatos melléknévi igenév képzője (I. infinitivusi tőből): -tava,-tävä,-ttava,-ttävä
Példaigénk esetében:

          tehtävä = csinált (amit csinálnak)

A befejezett melléknévi igenévnek is két válfaja van: létezik cselekvő befejezett melléknévi igenév, illetve van szenvedő befejezett melléknévi igenév is.
Az izsor cselekvő befejezett melléknévi igenév képzője (I. infinitivusi tőből): -t
Az általa létrejött új szó (névszóként ragozható):

          teht = csináló (aki csinált)

Az izsor szenvedő befejezett melléknévi igenév gyakorlatilag teljesen megfelel a magyar -t,-tt képzős múlt idejű (vagy befejezett) melléknévi igenévnek, és a nyelvi rendszeren belüli szerepe és sorsa is nagyon hasonló azéhoz.
Az izsor passzív befejezett melléknévi igenévnek a képzője (I. infinitivusi tőből): -tu,-ty,-ttu,-tty
Az általa létrejött új szó:

          tehty = csinált (amit csináltak)

Az összetett igealakok

Az izsor nyelv összetett igealakokkal fejezi ki a 2. és 3. múlt időt (amelyek a folyamatos szemléletű egyszerű múlt idővel szemben befejezett szemléletűek), a jövő idejűséget, valamint az úgy nevezett kezdő (inchoatív) igeszemléletet.
A 2. és 3. múlt idő, valamint az jövő idő összetett alakjaiban a segédige szerepét a létige három idejű változatai töltik be, az inchoatív összetett alakok képzésében a már bemutatott kezdő szemléletű segédigét használja az izsor nyelv.

 
Kijelentő mód – befejezett – 2. múlt idő:
 

esz 1. oon teht (csinálok vala)
  2. oot teht (csinálsz vala)
  3. ono teht (csinál vala)
tsz 1. oomma tehnehet (csinálunk vala)
  2. ootta tehnehet (csináltok vala)
  3. ollaa tehty (csinálnak vala)

 
Kijelentő mód – befejezett – 3. múlt idő:
 

esz 1. olin teht (csináltam volt)
  2. olit teht (csináltál volt)
  3. oli teht (csinált volt)
tsz 1. olimma tehnehet (csináltunk volt)
  2. olitta tehnehet (csináltatok volt)
  3. oltii tehty (csináltak volt)

 
Kijelentő mód – jövő idő:
 

esz 1. leenen teht (csinálni fogok)
  2. leenet teht (csinálni fogsz)
  3. leenöö teht (csinálni fog)
tsz 1. leenemmä tehnehet (csinálni fogunk)
  2. leenettä tehnehet (csinálni fogtok)
  3. leenööt tehty (csinálni fognak)

 
 (Az előző három ragozási táblázatban a teht, tehnehet, tehty alakok a tehhä ige befejezett melléknévi igenevének számban egyeztetett változatai, illetve a cselekvő és szenvedő befejezettség szerinti melléknévi igenevek váltogatásából következnek. A következő táblázatokban a tekömää alak a tehhä ige II. infinitivusa.)
 
Kijelentő mód – kezdő – jelen idő:
 

esz 1. noizen tekömää (csinálni kezdek)
  2. noizet tekömää (csinálni kezdesz)
  3. noissoo tekömää (csinálni kezd)
tsz 1. noizemma tekömää (csinálni kezdünk)
  2. noizetta tekömää (csinálni kezdetek)
  3. noissaa tekömää (csinálni kezdenek)

 
Kijelentő mód – kezdő – múlt idő:
 

esz 1. noizin tekömää (csinálni kezdtem)
  2. noizit tekömää (csinálni kezdtél)
  3. noisi tekömää (csinálni kezdett)
tsz 1. noizimma tekömää (csinálni kezdtünk)
  2. noizitta tekömää (csinálni kezdtetek)
  3. noistii tekömää (csinálni kezdtek)

Az egyszerű igealakok tagadása

A kijelentő módú egyszerű alakok tagadásakor a tagadó (tiltó) segédige ragozódik, a jelentést hordozó ige pedig vagy ragozatlan tőalakban, vagy a szám és személy, illetve cselekvő és szenvedő igenem szerint változó igenévi alakban kapcsolódik a szerkezetbe. A jelen idejű tagadási formához a jelentést hordozó igealakot úgy kapjuk meg, hogy a kijelentő mód, jelen idő egyes szám 1. személyű alak ragtalan tövét vesszük.

 
Kijelentő mód – jelen idő:
 

esz 1. en tee (nem csinálok)
  2. et tee (nem csinálsz)
  3. ei tee (nem csinál)
tsz 1. emmä tee (nem csinálunk)
  2. että tee (nem csináltok)
  3. evät tee (nem csinálnak)

 
Kijelentő mód – folyamatos – múlt idő:
 

esz 1. en teht (nem csináltam)
  2. et teht (nem csináltál)
  3. ei teht (nem csinált)
tsz 1. emmä tehnehet (nem csináltunk)
  2. että tehnehet (nem csináltatok)
  3. evät tehty (nem csináltak)

 
Feltételes mód – jelen idő:
 

A feltételes mód tagadásakor a jelentést hordozó ige a többes szám 3. személy kivételével a feltételes mód egyes szám 3. személyű alakkal kapcsolódik a tagadó szerkezetbe, a többes szám 3. személyben pedig megtartja saját alakját.

 

esz 1. en tekkiiz (nem csinálnék)
  2. et tekkiiz (nem csinálnál)
  3. ei tekkiiz (nem csinálna)
tsz 1. emmä tekkiiz (nem csinálnánk)
  2. että tekkiiz (nem csinálnátok)
  3. evät tehtäiz (nem csinálnának)

 
Felszólító mód – jelen idő:
 

A jelentést hordozó ige a tiltó igét követően az egyes szám 2. és a többes szám 3. személyekben megtartja saját felszólító alakjait, az egyes szám 3. és a többes szám 2. személyekben az adott ige I. infinitivusa kapcsolódik a segédige után a szerkezetbe.

 

esz 2. elä tee (ne csinálj)
  3. elkää tehhä (ne csináljon)
tsz 2. elkää tehhä (ne csináljatok)
  3. elkäässe tehtäkää (ne csináljanak)

 

A létige tagadása

„Komplikáltabb” megoldást a múlt idejű, illetve a felszólító módú alakok esetében alkalmaz az izsor nyelv, mindkét esetben az igenévi alakok váltogatásával.
Valójában szó sincs rendhagyó ragozásról, a létige tagadása a teljes ragozási sorban mindenben megfelel az előzőek szerinti eljárásnak.

 
Kijelentő mód – jelen idő:
 

esz 1. en oo (nem vagyok)
  2. et oo (nem vagy)
  3. ei oo (nem ... / nincs)
tsz 1. emmä oo (nem vagyunk)
  2. että oo (nem vagytok)
  3. evät oo (nem ... / nincsenek)

 
Kijelentő mód – múlt idő:
 

esz 1. en olt (nem voltam)
  2. et olt (nem voltál)
  3. ei olt (nem volt)
tsz 1. emmä ollehet (nem voltunk)
  2. että ollehet (nem voltatok)
  3. evät oltu (nem voltak)

 
Felszólító mód (tiltó formula):
 

esz 2. elä oo (ne legyél)
  3. elkää olla (ne legyen)
tsz 2. elkää olla (ne legyetek)
  3. elkäässe oltakka (ne legyenek)

 
Kijelentő mód – jövő idő:
 

esz 1. en leene (nem leszek)
  2. et leene (nem leszel)
  3. ei leene (nem lesz)
tsz 1. emmä leene (nem leszünk)
  2. että leene (nem lesztek)
  3. evät leene (nem lesznek)

 

Az összetett igealakok tagadása

Az összetett alakok tagadásakor a tagadó segédige ragozódik, a jelentést hordozó ige változatlanul a már felvett igenévi alakban szerepel, az összetett alak segédigéje (a létige vagy a kezdő segédige) pedig ugyancsak megfelelő igenévi alakot ölt. Ennek megfelelően a ragozott tagadó igét két igenév követi!

 
Kijelentő mód – befejezett – 2. múlt idő:
 

esz 1. en oo teht (nem csinálok vala)
  2. et oo teht (nem csinálsz vala)
  3. ei oo teht (nem csinál vala)
tsz 1. emmä oo tehnehet (nem csinálunk vala)
  2. että oo tehnehet (nem csináltok vala)
  3. evät oo tehty (nem csinálnak vala)

 
Kijelentő mód – befejezett – 3. múlt idő:
 

esz 1. en olt teht (nem csináltam volt)
  2. et olt teht (nem csináltál volt)
  3. ei olt teht (nem csinált volt)
tsz 1. emmä ollehet tehnehet (nem csináltunk volt)
  2. että ollehet tehnehet (nem csináltatok volt)
  3. evät oltu tehty (nem csináltak volt)

 
Kijelentő mód – jövő idő:
 

esz 1. en leene teht (nem fogok csinálni)
  2. et leene teht (nem fogsz csinálni)
  3. ei leene teht (nem fog csinálni)
tsz 1. emmä leene tehnehet (nem fogunk csinálni)
  2. että leene tehnehet (nem fogtok csinálni)
  3. evät leene tehty (nem fognak csinálni)

 
Kijelentő mód – kezdő – jelen idő:
 

esz 1. en noize tekömää (nem kezdek csinálni)
  2. et noize tekömää (nem kezdesz csinálni)
  3. ei noize tekömää (nem kezd csinálni)
tsz 1. emmä noize tekömää (nem kezdünk csinálni)
  2. että noize tekömää (nem kezdetek csinálni)
  3. evät noize tekömää (nem kezdenek csinálni)

 
Kijelentő mód – kezdő – múlt idő:
 

esz 1. en noist tekömää (nem kezdtem csinálni)
  2. et noist tekömää (nem kezdtél csinálni)
  3. ei noist tekömää (nem kezdett csinálni)
tsz 1. emmä noist tekömää (nem kezdtünk csinálni)
  2. että noist tekömää (nem kezdtetek csinálni)
  3. evät noistu tekömää (nem kezdtek csinálni)

 

A szenvedő ige

A szenvedő igének csak a 3. személyekben vannak az egyes vagy többes számtól függetlenül azonos alakjai:

 
Kijelentő mód – jelen idő:
 

állító 3. személy -aa,-ää,-taa,-tää
tehhää
 
(csináltatik)
tagadó 3. személy -a,-ä,-ta,-tä
ei tehhä
 
(nem csináltatik)

 
Kijelentő mód – múlt idő:
 

állító 3. személy tii,-ttii
tehtii
 
(csináltatott)
tagadó 3. személy tu,-ty,-ttu,-tty
ei tehty
 
(nem csináltatott)

 

(Megjegyzés:
A leíró nyelvtanok tekintélyes része ezeket az alakokat nem szenvedőnek tekinti, hanem a cselekvő ragozási soron belül személytelen formaként kezeli.)

A visszaható ige

A visszaható ige a cselekvő igéből képződik, és az így képzett igeforma a teljes ragozási rendszerben használatos a cselekvő igéhez hasonlóan.
Gyakori az álvisszaható ige is.
A képző alakja: -iisa,-iissä,-tiisa,-tiissä

 

leereszt lask-ia leereszkedik lask-iissa
mos pess-ä mosakodik pess-iissä
öltöztet vaat-ettaa öltözködik vaat-tiissa
dob heit-tää dobálja magát heit-tiissä
Ø   borzong hö-tiissä
Ø   susog kah-issa

Az igék ragozási típusai

Az egyes igeragozási típusok leírásának teljessége az alábbi alakok megadásával lehetséges (zárójelben a ragozási táblázat sorszáma):
  • I. infinitivus, valamint II. infinitivus [1.1.-1.2.]
  • cselekvő igenem, kijelentő mód, jelen idő (indicativus praesens) – egyes szám 1. és 3. személy [2.1.-2.2.]
  • cselekvő igenem, kijelentő mód, egyszerű múlt idő (indicativus imperfectum) – egyes szám 1. és 3. személy [3.1.-3.2.]
  • cselekvő igenem, feltételes mód, jelen idő (condicionalis) – egyes szám 1., valamint többes szám 3. személy [4.1.-4.2.]
  • cselekvő igenem, felszólító mód, jelen idő (imperativus) – egyes szám 2., valamint többes szám 3. személy [5.1.-5.2]
  • szenvedő igenem, kijelentő mód, jelen idő és egyszerű múlt idő – mindkettő esetében 3. személy [6.1.-6.2.]
  • cselekvő folyamatos és befejezett melléknévi igenév, valamint szenvedő folyamatos és befejezett melléknévi igenevek [7.1.-7.2.-7.3.-7.4.]
A XIII., XIV. és XV. igeragozás a visszaható és az úgy nevezett álvisszaható igék ragozását mutatja. Ezeknek elméletileg minden alakja létrehozható, de dőlt betű jelzi, hogy mely alakokat zár ki a használt nyelvi gyakorlat.

 
I. igeragozás:
 

1.1.    SAA’A KÄVVÄ NAJJA
1.2.    saamaa käymää naimaa
2.1.    saan käyn nain
2.2.    saap käyp naip
3.1.    sain käin nain
3.2.    sai käi nai
4.1.    saisizin käisizin naisizin
4.2.    saataiz käytäiz naitaiz
5.1.    saa! käy! nai!
5.2.    saatakaa! käytäkää! naitakaa!
6.1.    saa’aa kävvää najjaa
6.2.    saatii käytii naitii
7.1.    saava käyvä naiva
7.2.    saant käynt naint
7.3.    saatava käytävä naitava
7.4.    saatu käyty naitu

 
II. igeragozás:
 

1.1.    ALKUA UJJUUA EHTIÄ
1.2.    alkumaa ujumaa ehtimää
2.1.    alun ujun ehin
2.2.    alkuu ujjuu ehtii
3.1.    aluin ujuin ehin
3.2.    alkui ujui ehti
4.1.    alkuizin ujuizin ehtiizin
4.2.    aluttaiz ujuttaiz ehittäiz
5.1.    alu! uju! ehi!
5.2.    aluttakaa! ujuttakaa! ehittäkää!
6.1.    alutaa ujutaa ehitää
6.2.    aluttii ujuttii ehittii
7.1.    alkuva ujjuuva ehtivä
7.2.    alkuunt ujjuunt ehtiint
7.3.    aluttava ujuttava ehittävä
7.4.    aluttu ujuttu ehitty

 
III. igeragozás:
 

1.1.    SANNOOA KUTTOOA ANTAA
1.2.    sanomaa kutomaa antamaa
2.1.    saon kuon annan
2.2.    sannoo kuttoo antaa
3.1.    saoin kuoin annoin
3.2.    saoi kutoi antoi
4.1.    sannoizin kuttoizin antaizin
4.2.    saottaiz kuottaiz annettaiz
5.1.    sao! kuo! anna!
5.2.    saottakaa! kuottakaa! annettakaa!
6.1.    saotaa kuotaa annetaa
6.2.    saottii kuottii annettii
7.1.    sannoova kuttoova antava
7.2.    sannoont kuttoont antaant
7.3.    saottava kuottava annettava
7.4.    saottu kuottu annettu

 
IV. igeragozás:
 

1.1.    PITÄÄ OSTAA AZETTAA
1.2.    pitämaa ostamaa azettammaa
2.1.    piän ossan asseetan
2.2.    pittää ostaa azettaa
3.1.    piin ossin asseetin
3.2.    piti osti azetti
4.1.    pitäizin ostaizin azettaizin
4.2.    piettäiz ossettaiz azetettaiz
5.1.    piä! ossa! asseeta!
5.2.    piettäkää! ossettakaa! azetettakaa!
6.1.    pietää ossetaa azetetaa
6.2.    piettii ossettii azetettii
7.1.    pittäävä ostava azettava
7.2.    pittäänt ostaant azettaant
7.3.    piettävä ossettava azetettava
7.4.    pietty ossettu azetettu

 
V. igeragozás:
 

1.1.    LEIPOJA HARAVOJJA
1.2.    leipoimaa haravoimaa
2.1.    leivoin haravoin
2.2.    leipooi haravoi
3.1.    leivoin haravoin
3.2.    leipoi haravoi
4.1.    leipoizin haravoizin
4.2.    leivoitaiz haravoitaiz
5.1.    leivoi! haravoi!
5.2.    leivoitakaa! haravoitakaa!
6.1.    leivojaa haravojjaa
6.2.    leivoitii haravoitii
7.1.    leipoiva haravoiva
7.2.    leipoint haravoint
7.3.    leivoittava haravoittava
7.4.    leivoitu haravoitu

 
VI. igeragozás:
 

1.1.    LUKKIIA LASKIA
1.2.    lukomaa laskomaa
2.1.    luen lazen
2.2.    lukkoo laskoo
3.1.    luin lazin
3.2.    luki laski
4.1.    lukkiizin laskizin
4.2.    luettaiz lazettaiz
5.1.    lue! laze!
5.2.    luettakaa! lazettakaa!
6.1.    luetaa lazetaa
6.2.    luettii lazettii
7.1.    lukkoova laskova
7.2.    lukkeent laskeent
7.3.    luettava lazettava
7.4.    luettu lazettu

 
VII. igeragozás:
 

1.1.    RAKENTAA TIITÄÄ
1.2.    rakentammaa tiitämää
2.1.    rakennan tijjän
2.2.    rakentaa tiittää
3.1.    rakenzin tiizin
3.2.    rakensi tiisi
4.1.    rakentaizin tiitäizin
4.2.    rakennettaiz tijjettäiz
5.1.    rakenna! tijjä!
5.2.    rakennettakaa! tijjettäkää!
6.1.    rakennetaa tijjetää
6.2.    rakennettii tijjettii
7.1.    rakentava tiitävä
7.2.    rakentaant tiittäänt
7.3.    rakennettava tijjettävä
7.4.    rakennettu tijjetty

 
VIII. igeragozás:
 

1.1.    TULLA MÄNNÄ TEHHÄ OMMELLA
1.2.    tulomaa mänömää tekömää ompelommaa
2.1.    tyen mään teen ompeen
2.2.    tulloo männöö tekköö ompeloo
3.1.    tulin mänin tein omppeelin
3.2.    tuli mäni teki omppeeli
4.1.    tulliizin männiizin tekkiizin ompelizin
4.2.    tultaiz mäntäiz tehtäiz ommeltaiz
5.1.    tye! mää! tee! ompee!
5.2.    tultakaa! mäntäkää! tehtäkää! ommeltakaa!
6.1.    tullaa männää tehhää ommellaa
6.2.    tultii mäntii tehtii ommeltii
7.1.    tulloova männöövä tekkööva ompelova
7.2.    tult mänt teht ommelt
7.3.    tultava mäntävä tehtävä ommeltava
7.4.    tultu mänty tehty ommeltu

 
IX. igeragozás:
 

1.1.    KIHISSÄ KRAPISSA
1.2.    kihizömmää krapizommaa
2.1.    kihhiizen krappiizen
2.2.    kihizöö krapizoo
3.1.    kihhiizin krappiizin
3.2.    kihhiiz krappiiz
4.1.    kihizizin krapizizin
4.2.    kihistäiz krapistaiz
5.1.    kihhiize! krappiize!
5.2.    kihistäkää! krapistakaa!
6.1.    kihissää krapissaa
6.2.    kihistii krapistii
7.1.    kihizövä krapizova
7.2.    kihist krapist
7.3.    kihistävä krapistava
7.4.    kihisty krapistu

 
X. igeragozás:
 

1.1.    PAETA VALITA JOOSSA
1.2.    pakenommaa valicommaa jooksomaa
2.1.    pakkeenen valicen jooksen
2.2.    pakenoo valicoo jooksoo
3.1.    pakkeenin valicin jooksin
3.2.    pakkeeni valici jooksi
4.1.    pakenissiizin valicissiizin jooksisizin
4.2.    paettaiz valittaiz joostaiz
5.1.    pakkeene! valice! jookse!
5.2.    paettakaa! valittakaa! joostakaa!
6.1.    paetaa valitaa joossaa
6.2.    paettii valittii joostii
7.1.    pakenova valicova jooksova
7.2.    paent valint joost
7.3.    paettava valittava joostava
7.4.    paettu valittu joostu

 
XI. igeragozás:
 

1.1. HÄVITÄ HALETA TEMMATA
1.2. hävviimää halkkiimaa temppaamaa
2.1. hävviin halkkiin temppaan
2.2. häviää halkiaa tempajaa
3.1. hävviizin halkkiizin temppaizin
3.2. hävviiz halkkiiz temppaiz
4.1. häviäizin halkiaizin tempajaizin
4.2. hävittäiz halettaiz temmattaiz
5.1. hävvii! halkkii! temppaa!
5.2. hävittäkää! halettakaa! temmattakaa!
6.1. hävitää haletaa temmataa
6.2. hävittii halettii temmattii
7.1. hävviivä halkkiiva temppaava
7.2. hävviint halleent temmaant
7.3. hävittävä halettava temmattava
7.4. hävitty halettu temmattu

 
XII. igeragozás:
 

1.1. KAOTA LÄÄTÄ
1.2. kattoomaa läkkaämää
2.1. kattoon läkkään
2.2. katojaa läkäjää
3.1. kattoizin läkkäizin
3.2. kattoiz läkkäiz
4.1. katojaizin läkäjäizin
4.2. kaottaiz läättäiz
5.1. kattoo! läkkää!
5.2. kaottakaa! läättäkää!
6.1. kaotaa läätää
6.2. kaottii läättii
7.1. kattoova läkkäävä
7.2. kaont läänt
7.3. kaottava läättävä
7.4. kaottu läätty

 
XIII. igeragozás:
 

1.1. HEITTIISSÄ PESSIISSÄ
1.2. heittiimää pessiimää
2.1. heittiin pessiin
2.2. heittiiää pessiiää
3.1. heittiizin pessiizin
3.2. heittiiz pessiiz
4.1. heittiiäizin pessiiäizin
4.2. heittiistäiz pessiistäiz
5.1. heittii! pessii!
5.2. heittiistäkää! pessiistäkää!
6.1. heittiissää pessiissää
6.2. heittiistii pessiistii
7.1. heittiivä pessiivä
7.2. heittiist pessiist
7.3. heittiistävä pessiistävä
7.4. heittiisty pessiisty

 
XIV. igeragozás: 
 

1.1. ERAHUSSA TURPOSSA
1.2. erahuumaa turppoomaa
2.1. erahuun turppoon
2.2. erahujjaa turpoojaa
3.1. erahuizin turppoizin
3.2. erahuiz turppoiz
4.1. erahujaizin turpoojaizin
4.2. erahustaiz turpostaiz
5.1. erahuu! turppoo!
5.2. erahustakaa! turpostakaa!
6.1. erahussaa turpossaa
6.2. erahustii turpostii
7.1. erahuuva turppoova
7.2. erahuust turppoost
7.3. erahustava turpostava
7.4. erahustu turpostu

 
XV. igeragozás:
 

1.1. KUMMARTASSA MAISTASSA
1.3. kummartaamaa maistaamaa
2.1. kummartaan maistaan
2.2. kummartajjaa maistaajaa
3.1. kummartaizin maistaizin
3.2. kummartaiz maistaiz
4.1. kummartajaizin maistaajaizin
4.4. kummartastaiz maistastaiz
5.1. kummartaa! maistaa!
5.3. kummartastakaa! maistastakaa!
6.1. kummartassaa maistassaa
6.2. kummartastii maistastii
7.1. kummartaava maistaava
7.2. kummartaast maistaast
7.4. kummartastava maistastava
7.5. kummartastu maistastu

 

Az igéknek az igeragozási fajták közötti megoszlása nem egyenletes, vannak a ragozás szerinti igen népes igecsoportok és alig néhány tagúak is. A rendhagyó ragozás elenyésző.
Az egyes igeragozási típusok többé-kevésbé – olykori kivételekkel – az I. infinitivus végződése szerint csoportosíthatóak.
Más-más csoportba sorolhatja az igét az alaptő tővég előtti szótagjának a fajtája is.

 

ragozás típusa tipikus tővégződés példa
I. aa’a, ää’ä, ooa saa’a (kap), jää’ä (marad), jooa (iszik)
II. ajja, ävvä, ua, yä najja (nősül), kävvä (jár), alkua (kezdődik), epästyä (hibázik)
III. ia, iä, aa, oa kaehtia (irigyel), ehtiä (elér), jatkaa (folytat), kaccoa (néz)
IV. tta, ttä, staa, stää avitta (segít), heittä (dob), ikostaa (csuklik), irvistää (vigyorog)
V. oja, öjä, ojja, öjjä leipoja (süt), kyttööjä (parázslik), haravojja (gereblyéz), heelmöjjä (terem)
VI. ia, iä, iia, iiä koskia (érint), itkiä (sír), lukkiia (számol), immiiä (szopik)
VII. taa, tää rakentaa (épít), tiitää (tud)
VIII. lla, llä, ssa, ssä, nna, nnä, rra, hhä jutella (mesél), kiizellä (vitatkozik), noissa (elkezd), pessä (mos), panna (rak), männä (megy), purra (harap), nähhä (lát)
IX. issa, issä vuhissa (zeng), mörissä (dörmög)
X. eta, etä, ita, itä, ssa, ssä kuumeta (melegszik), leetä (lesz), valita (választ), heiritä (zavar), joossa (fut), möössä (kiárusít)
XI. ta, tä katata (tör), kateta (törik), hölvätä (farag)
XII. ta, tä maata (alszik), läätä (beszél)
XIII. iissa, iissä hakkiissaa (gyülekezik), ehtiissä (öltözik)
XIV. ossa, össä, ussa, yssä erossa (különbözik), tekössä (tetteti magát), hanhussa (haját tépi), höyryssä (füstölög)
XV. assa, ässä kohtassa (találkozik), yhistässä (egyesül)

 

Az „igekötők”

Az izsor nyelv elvben nem ismeri a klasszikus értelemben vett igekötőt, amely az igét megelőzve azzal összetételt is alkothat.
Ugyanakkor több határozószó vesz részt egy „látens igekötősödésben”.
Ilyenkor az igéket követve azokkal szerkezetbe kapcsolódó szóként mintegy „igeutó”-szerepet tölt be (többé-kevésbé hasonló módon, mint az angol nyelvben; avagy ugyanúgy, mint az igekötőt az előzéskori összetétel mellett hátravetve külön is használó nyelvekben).

 
laskiissa alle = leereszkedik
noissa yllää = felemelkedik
henkähtää sissee = belélegez   
henkähtää väljää = kilélegez
panna päälle = felvesz
vetää päält = levesz
ottaa vastaa = elfogad
väittää vastaa = ellentmond
vizata poiz = kidob, eldob
ottaa kiin = elkap, megfog
tunkelma yli = átmászik
päässä poiz = megszökik
männä poiz = elmegy
pöörähtää takaz = visszafordul
liimata päälle = ragaszt
naksahtaa kiin = bekattint