Rövid mondattani tallózás

A szórend

Az izsor mondat szórendje többé-kevésbé hasonlóan kötetlen, mint a magyaré.
Előfordulnak gyakoribb és szokványosabb szórendű mondatok, melyekben a szórend:
  • alany + állítmány + egyéb bővítmények vagy
  • alany + egyéb bővítmények + állítmány.
Sok más nyelvhez hasonlóan az izsor mondatban is gyakran előfordulhat (de nem kötelező)
  • a kérdőszó után (de kérdőszó nélküli kérdésben is) a szórend megfordítása, azaz az állítmány alany elé kerülése,
  • valamely mondatrész hangsúlyozása esetében az azt kifejező szónak vagy szerkezetnek a mondat élére kerülése (igen gyakran a határozóké).
Az összetett igeidővel kifejezett állítmányból a ragozott létige áll az állítmány egyébkénti helyén, a melléknévi igenévi rész(ek) pedig a legtöbbször elkerül(nek) a mondat végére.
A mondaton belül, amennyiben az állítmány a tagadott, akkor a tagadó segédige mindig az igei (vagy létigei) részt előzi meg, amennyiben viszont nem az állítmány, hanem valamely más mondatrész külön kiemelten tagadott, akkor a tagadószó közvetlenül a tagadott szó elé kerül.
A jelző alapesetben megelőzi a jelzett szót, választékos szövegben követheti.

Az állítmány

Az izsor nyelvben a magyarral ellentétben csak kétféle állítmány ismeretes:
  • az egyszerű igei állítmány (az összetett igeszerkezettel kifejezett – múlt és jövő idejű, kezdő aspektusú, illetve tagadó és tiltó – állítmányok is természetszerűen ide tartoznak) és
  • az összetett igei-névszói állítmány, amelynek igei tagja a létige megfelelő alakja.
Azaz az izsor nyelvben nincs tisztán névszói állítmány!
Ennek az az oka, hogy a kijelentő módú, jelen idejű, harmadik személyű állítmányi szerkezetekből sem hiányozhat a létige (hasonlóan az ismert indoeurópai nyelvekhez, valamint a balti finn rokonnyelvekhez).
Ennek megfelelően például:

                             Hää ono mykkä.        =  Ő (van) néma.
                             Hö ollaa paha.           =  Ők (vannak) gonoszak.

Az alany

Az izsor nyelvben is megtalálható az alanytalan mondattípus, akár a magyarban.
Az izsorban is főleg az időjárási vagy természeti jelentést hordozó igei állítmányok alanytalanok.
Például:

                             Hämärty.                    =  Alkonyodik.
                             Sattaa.                      =  Esik.
                             Pakaissoo.                 =  Fagy.

Alanytalan lehet továbbá az izsor nyelvben a mondat például az „ei saa” (nem szabad) vagy ehhez hasonló segédigés szerkezettel kifejezett általános alanyú fogalmazásban is.
A valakiről vagy valamiről történő folyamatos elbeszélésben gyakran előfordul, hogy az első mondatot követő többi mondatban az alany változatlansága esetén az izsor a személyes névmást nem teszi ki.
Továbbá előfordul ez az egyes szám és többes szám első személyű fogalmazásban is.

Például:
                             Laulan keeles vanas... = Ősi nyelven dalolok...

A tárgy

Az alanyesetű alak sok esetben fejezi ki a mondat tárgyát:

                             Miä avvaan ovet. = Kinyitom a kapukat.

Általában nominativus fejezi ki a tárgyat, ha a tárgy többes számban álló úgy nevezett teljes tárgy, illetve határozott tárgy.
Az izsor a genitivust is használja a mondat tárgyának kifejezésére:

                             Miä avvaan oven. = Kinyitom a kaput.

Általában genitivus fejezi ki a tárgyat, ha a tárgy egyes számban álló úgy nevezett teljes tárgy, illetve határozott tárgy.
A részelő eset (azon kívül, hogy a rész egészét vagy a határozott és határozatlan mennyiségű, valamint a tagadott dolgot fejezi ki: „pala leippää” = szelet kenyér; „kuuz inmihiist” = hat ember; „paljo inmihissiiä” = sok ember; „eijoo leippää” = nincs kenyér) ugyancsak a mondat tárgyának egyik kifejezési formája:

                             Miä avvaan ovviia. = Kinyitok egy kaput.
                             Miä avvaan ovviia. = Kaput nyitok.

Általában partitivus fejezi ki a tárgyat, ha a tárgy úgy nevezett részleges tárgy, illetve határozatlan tárgy vagy tagadás tárgya.

A habeo-szerkezet

Amit az ismertebb indoeurópai nyelvek az úgy nevezett „habeo” igetípussal oldanak meg, azt a nyelvtani kifejezési formát az izsor nyelv a magyarral teljesen azonos módon kivitelezi (a birtokló részes esetű – nekem, neked stb. – alakjához kapcsolt „van valamim, valamid stb.” összetett szerkezettel).
Hasonló – egyébként finnugor hatásra kialakult – megoldást használ az orosz nyelv is, ezért az orosz-izsor kétnyelvűségben egymást erősítő hatásról beszélhetünk.
Az izsor szerkezetben a létige egyes szám 3. személyű, ha a birtokolt dolog egyes számú. Ha a birtokolt dolog többes számú, akkor a létige 3. személye is többes számú alakban áll.
Mivel az izsor nyelvben nincs közvetlen részes eset (dativus), annak kifejezését az izsor a birtoklót jelentő névszó adessivusával vagy allativusával oldja meg.
Az izsor nyelv az ilyen típusú szerkezetet jóval gyakrabban használja, mint a magyar nyelv.
A személyes névmások megfelelő alakjai ebben a szerkezetben:

                          esz      1.         miul (nálam), miulle (hozzám)
                                     2.         siul (nálad), siulle (hozzád)
                                     3.         hänel (nála), hänelle (hozzá)
                          tsz      1.         meil (nálunk), meille (hozzánk)
                                     2.         teil (nálatok), teille (hozzátok)
                                      3.         heil (náluk), heille (hozzájuk)

Példák a nyelvi használatra:

                         miul ono jano = szomjazom (nekem szomjúságom van)
                         miul ono nälkä = éhezem (nekem éhségem van)
                         miul ono ohvatta = szándékozom (nekem szándékom van)
                         miul ono izo = vágyakozom (nekem vágyam van)
                         miul ono tarviz = [nekem] szükségem van...
                         miul ono kaikkea = [nekem] mindenem megvan
                         siulle ono aika = [neked] van időd
                         hänel ono pahhain oppi = [neki] rossz szokása van
                         hänel ono pahhain muisti = [neki] rossz az emlékezete
                         hänel ono paljo rammooa = [neki] nagy ereje van
                         hänel ono kae silmääz = [neki] hályog van a szemén
                         hänelle ono koltkymment vootta = ő harminc éves (neki harminc éve van)

A határozók

Sokszor használ az izsor megfelelő jelentések kifejezésére olyan határozós esetet, melyet magyarra nem feltétlenül az adott magyar eset ragos alakjával fordítunk.
Ezekben az esetekben a mondatrész állandó határozónak, másképpen vonzatnak tekinthető.

                     Illativus (magyar -ba,-be):
                           oikiaa kättee = jobb kéz felől, jobb kézre
                           kelpajaa tööhö = munkára alkalmas
                     Inessivus (magyar -ban,-ben):
                           kolmeez päivääz = három nap alatt
                           olla opokaaz = gombászik (gombában van)
                           kuivattaa päivvyeez = megszárít a napon
                           miz hää ono tööz? = hol dolgozik? (hol van ő munkában?)
                     Elativus (magyar -ból,-ből):
                           juttiit izäst = mesék / történetek az apáról
                           palkka tööst = munkabér (járandóság a munkáért)
                           purra jalast kiin = lábon harap
                     Allativus (magyar -ra,-re, -hoz,-hez,-höz):
                          anna miulle! = add (ide) nekem!
                          Lapselle täyttyi kuuz vootta. = A gyerek betöltötte a hat(odik) évet.
                     Adessivus (magyar -on,-en,-ön, -nál,-nél):
                           hänel ono… = neki van… (vmije, vkije)
                           päivääl = nappal
                           syksyyl = ősszel
                           löövva naaglan vazaraal = kalapáccsal beüti a szöget
                     Ablativus (magyar -ról,-ről, -tól,-től):
                           maistassa magjalt = édesnek tűnik
                     Translativus (magyar -vá,-vé):
                           kaheks tunniks = két óra múlva
                           läätä ižoraks = beszél izsorul
                           kolmanneks = harmadszor
                           ottaa naizeks = feleségül vesz
                     Essivus (magyar -ként, -ul,-ül):
                           Silloin hää oli veel tyttärikköin. = Ő akkor még kislány volt.
                           See oli iltaan. = Ez este volt.
                           männä päädeccään = pénteken megy
                     Exessivus (magyar -ból,-ből):
                           Hää jäi traktoristint poiz. = Ő felhagyott a traktorossággal.

A jelzők

Ha az izsor a minőség- vagy a kijelölő jelzőt melléknévvel vagy ragozható névmással fejezi ki, akkor a jelzőt kifejező szó száma és esete megegyezik a jelzett szó számával és esetével, azaz az így kifejezett mondatrész egy egyeztetett jelző.
Nem történik egyeztetés a ragozhatatlan melléknévi igenévvel vagy a ragozhatatlan névmással kifejezett jelzők esetében.
A birtokos jelzős szerkezetben a jelző genitivus esetű alakja miatt a továbbragozás szintén elmarad.

A szólások

Az úgy nevezett frazémák körében ez a nyelvtani összefoglaló nem érinti a közmondások kategóriáját, amelyek rögzült alakú, átvitt jelentésű mondatok.
Nem kerül itt taglalásra a szállóigéknek a frazémák közé tartozó kategóriája sem.
(Az izsor nyelvvel való további hazai törődés egyik nagy feladata lehetne ezen a két téren bőséges gyűjtést végezni.)
Egy állandósult szókapcsolatfajta érdemel ebben a vázlatos összefoglalásban részletesebb említést: a szólás, illetve szóláshasonlat. Ennek esetében a szószerkezetet nem az egyes szavainak egymás mellé kerülő jelentéseiből összegződő jelentésében használjuk, hanem átvitt értelemben, ami által színesebb, szemléletesebb szinonimáját kapjuk a kifejezendő jelentésnek.
A szólás(hasonlat-)alkotás lehetőségével az izsor nyelv is bőven él.

Például:
                    ahtaa maon täyn = (tele)tömi a hasát
                    karvat noistii pörhille = égnek állt a haja
                    kävelli viikkokauz = végigsétálta a hetet
                    lainajaa rahhaa = (el)nyeli a pénzt
                    looa karsahan kacon = ferde szemmel néz rá
                    mäni maihe omiz matkoin = saját útját járta
                    näyttää hapanutta naamaa = savanyú képet vág
                    panna kaiken yhen kortin varraa = mindent egy lapra tesz fel
                    sattaa vihmaa rankast = esik, mintha dézsából öntenék
                    se ihmiin on jo marraz = ez már egy elveszett ember
                    tarttua olkikortee = szalmaszálba kapaszkodik
                    tehhä vikapisson = baklövést követ el