A rövid izsor nyelvtan használatához

Az itt következő rövid izsor nyelvtani leírás közel sem tekinthető teljességre törekvőnek, elsősorban a hangtani és a főbb alaktani tudnivalókra összpontosít. A szókincs gyarapításának módjaival, valamint a mondattani ismeretekkel foglalkozó része voltaképpen csak érintőleges megjegyzések rövid sora.

A rövid izsor nyelvtani fejezet alapján a szótári részek segítségével izsor szöveg fogalmazásába kezdeni – a nagyon egyszerű mondatok alkotásának kivételével – önmagában, azaz anyanyelvi kontroll nélkül még túl merész vállalkozás lenne.

Egy ilyen törekvést megnehezítene főleg az is, hogy a toldalékolható izsor szavak körében elenyésző számú az egytövű szó, azaz amely az agglutinálódása során eredeti alaptövének hangalakját a legkisebb mértékben sem változtatja meg. A névszók körében ilyen az I. ragozáshoz tartozó jó másfél tucatnyi egyszótagú főnév (pl. maa, mai, tee, pii, soo, koi, puu, syy, jää, täi, vöö stb.), a II. ragozáshoz tartozó néhány idegen eredetű -i végződésű szó (pl. eroplaani, vetiennaari), a VI. típus mindössze pár -oi végződésű mellékneve (pl. aaloi, gluuhhoi), még a leginkább a VII. ragozás szerinti néhány tucat kifejezés az -ia, -iä végződésű – köztük kis részt latin eredetű – névszókkal (pl. ilkiä, ylpiä; illetve familia, poezzia stb.). Egyébként pedig általános a legalább kéttövűség (pl. kassen/kastme-, najja/nai- stb.), legnagyobb részt a három- (pl. joki/joe-/jokki-, mato/ mao-/matto-, repoi/revo-/reppo-, hiuz/hiukse-,hius- stb.) vagy a négytövűség (pl. jalka/jala-/jalko-/jalo-, lumi/ lume-/lun-/lumme-, lammaz/lamppaaha-/lammas-/lampaha- stb.). Ezért a pusztán az alapszavakra épülő szókincsismeret kevés a nyelvtani szerkezetekbe és a szövegösszefüggésbe foglaláshoz.

Ugyanakkor összefoglalási szándéka szerint ez a nyelvtani leírás képet nyújt az izsor nyelv néhány főbb jellegzetességéről, és esetleg módot ad a rokonaival történő összehasonlító nyelvészeti kutatásokra is.