Fokváltakozás
Az izsor nyelv és a balti-finn nyelvek saját fejlődésének, nyelvi önállóságának és mai állapota szerinti jellegzetességeinek az összehasonlítására az egyik lehetőség annak bemutatása, hogy ezek a nyelvek hangtani és alaktani tekintetben miként változtatják a névszók és az igék szótöveit, és milyen mértékben és milyen helyzetekben alkalmazzák a fokváltakoztatást. Az itt következő példák azoknak a szavaknak a köréből valók, amelyek esetében a túlburjánzóan fokváltakoztató izsor nyelv megoldása eltér a többségétől.
Az izsor példaszavak sora összességében egybevág az izsor névszóragozási, valamint igeragozási alaptípusoknak, illetve azok változatainak szinte teljes sorával, jószerivel csak azok maradnak el itt, amelyek a ritka tőtartó típusok, vagy az adott jelentésű, azonos hangalakú szavak tőváltakoztatása mind az öt nyelvben (esetleg csak apró hangtani eltérésekkel) szinte teljesen azonosan történik.
Az izsor mellé példanyelvnek a két nagy balti-finn (észt és finn) nyelv, valamint a földrajzi vagy nyelvtörténeti tekintetben hozzá legközelebbi két kis balti-finn (vót és karjalai) nyelv került. A példák egy hányada azt is igazolni látszik, hogy a vele szimbiózisban élő és fejlődő izsor a vótot valóban fokozatosan eltávolítja annak legközelebbi nyelvi rokonától, az észttől. A szavak jelentését a magyaron kívül – a többség számára közkeletű – orosz nyelven is közlöm. (A fokváltakozást csak nyomokban ismerő vepsze nyelv itt kimarad.)
Az ötféle balti-finn példasorban mind a névszók, mind az igék tekintetében két-két jellegzetes változat jelenik meg a szótári alapalakhoz kapcsolva. A névszók sorában az egyes számú nominativus szerinti alakot az egyes számú genitivus és partitivus alakjai követik. Az igék sorában az I. infinitivus alakját a kijelentő mód jelen idő egyes szám 1. személyű és múlt idő (imperfektum) egyes szám 3. személyű alakjai egészítik ki. A szótári szóalakról választóvonal (|) vágja le a változatlanul maradó hangalakrészt, ezt utána tilde (~) helyettesíti.
| izsor a|ika ~jan ~ikkaa aj|jaa ~an ~joi a|ssiia ~ssiian ~ziaa av|ata ~vaan ~vaiz er|ossa ~roon ~oiz hais|sella ~teen, ~teli he|ppoin ~poizen ~voist im|miiä ~en ~i jo|ki ~en ~kkiia jääh|tyä ~yn ~tyi kan|a ~an ~naa kev|ät ~vääen ~vättä kiv|i ~en ~viia ko|ti ~in ~ttiia kä|vvä ~yn ~i köh|ä ~än ~hää lam|maz ~ppaahan ~mast la|skia ~zen ~ski lu|kkiia ~en ~ki lu|vata ~ppaan ~ppaiz lyh|yt ~hyyvven ~yttä ma|to ~on ~ttooa mä|ki ~en ~kkiiä na|pa ~van ~ppaa nim|i ~en ~miiä om|meena ~meenan ~enaa opettaj|a ~an ~jaa or|raava ~raavan ~avaa os|taa ~san ~ti o|za ~zan ~ssaa pah|a ~an ~haa pal|a ~an ~laa pal|laa ~an ~loi pa|ta ~an ~ttaa pe|zä ~zän ~ssää por|zaz ~ssaahan ~zast puh|az ~ttaahan ~ast pu|nnooa ~on ~noi raj|a ~an ~jaa ra|ko ~on ~kkooa ra|uta ~vvan ~uttaa re|poi ~voin ~ppooja ru|iz ~kkiihen ~ist si|e ~ttiin ~että syv|ä ~än ~vää tem|mata ~ppaan ~ppaiz ti|itää ~jjän ~isi un|neekaz ~ekkahan ~eekast uu|z ~vven ~tta valmis|taa ~san ~ti var|az ~kkaahan ~ast viik|kaate ~attehen ~ateeht vo|itaa ~jjan ~isi vär|issä ~riizen ~riiz ään|ne ~tiin ~nettä |
vót ai|ka ~ga ~kaa aj|aa ~an ~õ azia ~ ~t av|õta ~aan ~az ero|ta ~an ~az hais|õlla ~sõõn ~sõli o|põn ~põzõ ~võssa im|iä ~en ~i jõ|tši ~gõ ~kõa jäät|üä ~ün ~ü kana ~ ~a tševä|d ~ä ~ttä tšiv|i ~e ~eä ko|to ~o ~toa tšä|vvä ~ün ~üz tšöhä ~ ~ä lam|maz ~paa ~massa la|skõa ~zgõn ~zzi lu|kõa ~gõn ~tši lu|võta ~paan ~paz lühü|d ~ü ~ttä ma|to ~o ~toa mä|tši ~e ~tšeä na|pa ~va ~paa nim|i ~e ~eä õuna ~a ~aa õpõttaja ~ ~a õrava ~ ~a õs|saa ~an ~si õ|sa ~za ~saa paha ~ ~a pala ~ ~a põl|õa ~õn ~i pa|ta ~a ~taa pe|sä ~zä ~sää põr|zaz ~saa ~zassa puh|az ~taa ~assa pun|ua ~on ~õ raja ~ ~a ra|ko ~go ~koa ra|uta ~vva ~utaa re|po ~vo ~poa rü|iz ~tšii ~issä si|õ ~tõõ ~õtta süvä ~ ~ä tõmpau|ta ~n ~z tää|tää ~n ~ti unõva ~ ~a vas|sõn ~sõzõ ~õssa valmis|saa ~an ~si var|gaz ~kaa ~gassa viikat|õ ~tõõ ~õtta võ|ďďõlla ~itõõn ~itõli väri|sä ~zen ~zi ääl|i ~e ~tä |
észt a|eg ~ja ~ega aja|da ~n ~s as|i ~ja ~ja ava|da ~n ~s erine|da ~n ~s haist|a ~an ~s hobu|ne ~se ~st ime|da ~n ~s jõ|gi ~e ~ge jahtu|da ~n ~s kana ~ ~ kevad ~e ~et kivi ~ ~ kodu ~ ~ käi|da ~n ~s köhä ~ ~ lam|mas ~ba ~mast las|ta ~en ~kas l|ugeda ~oen ~uges luba|da ~n ~s lühike ~se ~st ma|du ~o ~du mä|gi ~e ~ge naba ~ ~ nim|i ~e ~e õun ~a ~a õpetaja ~ ~t orav ~a ~at ost|a ~an ~is osa ~ ~ paha ~ ~ pala ~ ~ põle|da ~n ~s pa|da ~ja ~da pesa ~ ~ põrsa|s ~ ~st puh|as ~ta ~ast punu|da ~n ~s raja ~ ~ ra|gu ~o ~ rau|d ~a ~da reba|ne ~se ~st ruk|is ~kki ~ist side ~me ~t sügav ~a ~at tõm|mata ~ban ~bas tea|da ~n ~dis uni|ne ~se ~st uu|s ~e ~t valmista|da ~n ~s var|as ~ga ~ast vikat ~i ~it või|da ~an ~ds värise|da ~n ~s hääl ~e ~t |
karjalai a|ika ~jan ~ikua aj|ua ~an ~o asie ~n ~ta av|ata ~uan ~asi er|ota ~uon ~osi hais|sella ~telen ~teli he|po ~von ~puo im|iä ~en ~i jo|ki ~ven ~kie jäh|työ ~yn ~tö kan|a ~an ~ua kev|ät ~yän ~ättä kiv|i ~en ~ie ko|ti ~in ~tie käy|vvä ~n ~i kähey|s ~ten ~ttä lam|mas ~pahan ~masta las|kie ~en ~ki lu|kie ~ven ~ki lu|vata ~puan ~pasi lyhy|t ~ön ~ttä ma|to ~von ~tuo mä|ki ~jen ~kie n’a|pa ~van ~pua nim|i ~en ~ie omen|a ~an ~ua opastaj|a ~an ~ua orava ~n ~ua os|tua ~san ~ti os|a ~an ~ua paha ~n ~ua pala ~n ~ua polt|tua ~an ~i p|ata ~uan ~tua pes|ä ~än ~yä porsa|s ~han ~sta puh|as ~tahan ~asta pun|uo ~on ~o raj|a ~an ~ua ra|ko ~von ~kuo rau|ta ~van ~tua re|po ~von ~puo ru|is ~kehen ~ista si|je ~tien ~jettä syv|ä ~än ~yä tem|mata ~puan ~masi ti|etyä ~ijän ~esi unik|as ~kahan ~ast uu|si ~vven ~tta valmis|tua ~san ~ti varastaj|a ~an ~ua viikat|eh ~tehen ~ehta voi|tua ~jan ~ti väris|sä ~en ~i iän|i ~en ~tä |
finn a|ika ~jan ~ikaa aj|aa ~an ~oi asia ~n ~a ava|ta ~an ~si ero|ta ~an ~si haistel|la ~n ~i he|po ~von ~poa im|eä ~en ~i jo|ki ~en ~kea jäh|työ ~den ~tyi kana ~n ~a kevä|t ~än ~ttä kiv|i ~en ~ea ko|ti ~din ~tiä kä|ydä ~yn ~vi köhity|s ~ksen ~stä lam|mas ~pahan ~masta lask|ea ~en ~i lu|kea ~ven ~ki lu|vata ~pan ~vasi lyhy|t ~en ~ttä ma|to* ~don ~toa mä|ki ~en ~keä na|pa ~van ~paa nim|i ~en ~eä omen|a ~an ~aa opettaja ~n ~a orava ~n ~aa ost|aa ~an ~i osa ~n ~a paha ~n ~aa pala ~n ~aa palaa ~an ~oi pa|ta ~dan ~taa pes|ä ~än ~ää porsa|s ~an ~sta puh|das ~taan ~ast pun|ua ~on ~ui raj|a ~an ~aa ra|ko ~on ~koa rau|ta ~dan ~taa re|po ~von ~poa ru|is ~kihin ~ista sido|s ~ksen ~sta syv|ä ~än ~ää tem|mata ~paan ~masi tie|tä ~den ~si uni|nen ~sen ~sta uu|si ~den ~tta valmist|aa ~an ~i vara|s ~an ~asta viika|te ~deen ~tetta voi|della ~telen ~teli väris|tä ~en ~i ään|i ~en ~tä |
orosz время ехать, двигаться дело открывать отличаться нюхать лошадь сосать река остыть курица весна камень дом, жилье ходить кашель овца опускать считать, читать обещать короткий змея гора пупок имя яблоко учитель белка покупать часть злой кусок жечь горшок гнездо поросёнок, свинья чистый вить, сплетать граница щель, трещина железо лиса рожь повязка глубокий схватить знать сонный новый готовить вор коса смазывать дрожать звук |
magyar idő hajt, megy dolog, ügy kinyit különbözik szaglászik ló szopik folyó lehűl tyúk tavasz kő ház, otthon jár köhögés juh, birka enged számol, olvas megígér rövid kígyó, kukac* hegy köldök név alma tanár mókus vásárol rész rossz darab, falat ég fazék fészek malac, disznó tiszta fon, sodor határ rés, hasadék vas róka rozs kötés, kötszer mély elránt, elkap tud álmos új készít tolvaj kasza ken remeg, reszket hang |
